FHB Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Módszertan

Az FHB Lakásárindex a magyarországi lakóingatlan árak alakulását méri. Az index negyedéves gyakoriságú, 1998 első negyedévétől kezdődik.

Az index értékét a 2000-es év átlagával normáltuk, azaz 2000-ben az átlagos indexérték 100. Az index lakóingatlanok adásvételi tranzakciós adatain alapul, 1998-tól kezdődően mintegy 3000 település közel 1 millió lakóingatlan adásvételi adatát feldolgozva készült. Az adatok forrása az FHB működése során gyűjtött saját megfigyelései, valamint az APEH-től (2008 előtt az illetékhivataloktól) vásárolt adatbázis.

Miután nem adnak-vesznek minden egyes ingatlant minden negyedévben, ezért a megfigyeléseink – a tranzakciós adatok teljessége esetén is – az ingatlanállomány egy szükségképpen korlátozott mintája, a minta pedig nem reprezentatív. Ilyen esetben az egyszerű  mutatók (átlagár, mediánár) alakulását befolyásolja, hogy éppen milyen jellegű ingatlanok kerültek a forgalomba, milyen a minta összetétele. Az FHB Lakásárindex számítása során ezt az ún. összetételhatást a szakirodalomban ajánlott hedonikus módszerrel kezeltük. Az összetételhatás leginkább az adásvételek területi eloszlásának változásából adódik, a hedonikus módszerrel így például kiszűrhető annak hatása, ha egyes időszakokban több budapesti adásvétel volt, mint máskor. Az adatbázisból számítható egyszerűbb mutatók és a hedonikus módszerrel számított FHB Lakásárindex trendje hasonló, hosszabb távon azonos tanulságokkal szolgálnak. Megfigyelhető azonban, hogy rövidebb távon az egyszerűbb mutatószámok alakulása jobban ingadozik, míg a regressziós módszertannal előállított index simábban alakul, azaz a rövid távú ingadozásokban
szerepet játszhat az eladott lakások összetételének változása, amit a hedonikus módszer korrigál, így alkalmasabb a fundamentális folyamatok megjelenítésére.

Az APEH-től érkező adatok nagy része legalább fél évvel az adásvétel után kerül be az adatbázisba, nem elhanyagolható számban még évek múltán is érkeznek adatok. Az adóhivataltól beérkező adatok alapján az index utolsó időszakokra vonatkozó értékeit újra kiszámítjuk, így ezek némileg módosulhatnak.

Az FHB Lakásárprognózis modellen alapuló módszertana három pillérre támaszkodik:

I. Nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján összefüggéseket azonosítunk kiválasztott ma
gyar makrogazdasági indikátorok, pénzpiaci és hitelpiaci környezet mutatószámai, lakáspiac
forgalmi adatai és a lakásárak között. (A makrogazdasági és pénzügyi környezet várható
alakulásáról főként a Magyar Nemzeti Bank kiadványaiban szereplő előrejelzések alapján alakítjuk
ki képünket.)

II. Az FHB Bankcsoport több mint egy évtizede egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási
piacnak. Működésünk földrajzilag lefedi az országot, a meghatározó ingatlanértékelők
széles körétől jutunk információkhoz, amelyhez az FHB Ingatlan Zrt. saját szakértői
tapasztalata is hozzájárul. Ezért előrejelzéseinkben felhasználjuk a feldolgozott és ellenőrzött
lokális helyzetértékeléseket is.

III. A válság során nem hagyhattuk figyelmen kívül azokat a megfigyeléseket, melyeket a hasonló,
ingatlanárakat érintő válságok elemzéséből nyerhetünk. Ezért a nemzetközi tapasztalatokat is
beépítjük előrejelzésünkbe.

Töltse le kiadványunkat:

Rövidített módszertan

Hosszú módszertan

Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

06 1 3344 344

Bankfiók és ATM kereső

FHB Lakásárindex

  • 2017 II. negyedévében 249,3-ra emelkedett az FHB Lakásárindex értéke további 2,9 százalékos drágulást jelezve az ingatlanárak nominális változásával kapcsolatban
  • A válság előtti lakásárakhoz viszonyítva már 24%-al magasabbak jelenleg az árak, reálértelemben azonban csak a 2008 eleji szintet érték el. A drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió áll az élen, itt 2016 átlagos lakásáraihoz képest közel 12 százalékkal emelkedtek az árak.
  • A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól nem jelentős, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie a versenyt a lakásárak növekedését illetően. A legkisebb változás a községeket jellemezte, ahol mindössze 1,6 százalékkal mentek fel az árak.

 

Részletek