FHB Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Lakásfelújítások Magyarországon

Magyarországon az elmúlt 10 évben alig akadt olyan lakóingatlan, ahol ne végeztek volna valamilyen felújítást. A válság és a gazdasági nehézségek ellenére a lakosság igyekezett javítani otthona állapotát.

A Takarék Csoport tagjaként az FHB Jelzálogbank rendszeresen elemzéseket publikál a lakáspiacot meghatározó trendekről és egyedülálló részletességgel dolgozza fel a magyarországi lakásárak alakulását. Az új építések szerepe és fontossága mellett érdemes figyelemmel kísérni a meglévők felújítását is.

A hazai lakásépítések erősen ciklikusak. A rendszerváltás előtt, a nagy lakótelep építések idején évente 80-100 ezer új lakásba költözhettek lakók, utána azonban jelentősen visszaesett az építések száma. Az ezredforduló utáni hullámot a kedvezményes kamattámogatásos hitelek és a devizahitelezés időszaka generálta, a válság azonban erősen megtépázta a szektort, és alig épültek lakások 2010-2015 között.

A jelentős ciklikussággal együtt jár, hogy az ingatlanok állapotának romlása is hasonló mintázatot követ. A nagy lakótelepek pótlása vagy rekonstrukciója hirtelen egyszerre válhat szükségessé. De ugyancsak ez igaz a 60-70-80-as évek „Kádár-kockáira” is. Az előbbiekben említett ingatlanokat pusztán újak építésével lehetetlen lenne pótolni: a tömeges állami lakásépítések korszaka megismételhetetlennek tűnika bontások számos egyéb problémát vetnének fel. Nem csak új ingatlanokkal újulhat meg a lakásállomány, felújításokkal jelentősen növelhető az épületek élettartama (lakhatósága, értéke, kiadhatósága, stb.)A lakásállomány minőségének egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a lakosság milyen mértékben valósít meg felújításokat az otthonában.

Felújítások

Magyarországon az elmúlt 10 évben alig akadt olyan lakóingatlan, ahol ne végeztek volna valamilyen felújítást, mindössze a teljes hazai lakásállomány 12 százaléka esetében nem nyúltak hozzá az épülethez vagy lakáshoz sem kívül, sem pedig belül a KSH legfrissebb Miben élünk felmérése szerint. Vagyis a válság és a gazdasági nehézségek ellenére a lakosság igyekezett javítani vagy legalább megőrizni az otthona állapotát.

A legtöbben elsősorban a belsőre koncentráltakazon belül is arra, hogy otthonuk állapotát szinten tartsák, így a lakás karbantartását célzó munkát 3,25 millió lakásban végezték el, vagyis a lakások 84 százalékánál a KSH által 2016-ban végzett felmérés szerint. Ezen belül a legnépszerűbb munkának a festés, mázolás és a tapétázás számított, több mint 3,14 millió lakásban, de sok helyen végeztek csempézési, burkolási munkát vagy parketta és padlószőnyeg cseréjét-felújítását is, mind a két munkatípus esetében meghaladta az 1 milliót az érintett lakások száma (2. ábra).

A lakásbelsővel kapcsolatban sokan nem elégedtek meg az állapot szinten tartásával, a lakás belső komfortját javítani hivatott munkát (felújítást, korszerűsítést és lakásátalakítást) körülbelül 1,3 millió lakásban végeztek elAz épületek külsejét érintő beruházásokat 2,3 millió lakásban hajtottak végre. Például nyílászárókat az elmúlt 10 év során 1,2 millió magyarországi lakásban cseréltek.

Jellemző volt, hogy aki kívülről hozzányúlt az épülethez, az belül sem hagyta változatlan állapotban, mindössze az épületek 4 százaléka az a kör, ahol az épületen csak külső munkálatokat hajtottak végre. Azt, hogy a hazai lakosság számára fontos a renoválás, mutatja, hogy sokan több elemű felújítást végeztettek el. A lakások több mint 70 százaléka esetében legalább kétféle munka is megvalósult 2006 és 2016 között.

További munkálatokra is szükség van

A lakóingatlan-állomány élettartamában főként az épületekhez kapcsolódó felújításoknak van nagy szerepe, melyek az adott ingatlan megfelelő állékonyságát és energetikai jellemzőit, valamint a modern elvárásoknak történő megfelelését biztosíthatják. A KSH átfogó felméréséből kiderül, az elmúlt éveket jellemző magas felújítási hajlandóság ellenére további munkálatokra is szükség van az épületeken a lakók szerint. A családi házak és panel épületekben található lakások kétharmadánál szükségesek ilyen munkálatok, a tégla lakások estében valamivel kevesebb, de itt is közel 60 százalékos a felújításra váró lakások aránya.

Az elvégzendő munkák közül kiemelkedik a hőszigetelés, melyet a panel és téglalakások, illetve a házak esetében is a leginkább szükséges munkálatnak gondolnak lakóik, a családi házak közül ez közel 1,2 milliót érint, a téglalakások és panelek közül is 500 ezer körüli a számuk. A nyílászárókat például a családi házak 34%, a panelek 30% és a téglalakások 28 százalékán cseréltetnék ki (4. ábra).

A lakosság nem csak látja a hibákat, de tenni is szeretne a javulásért. A következő 3 évben a lakosság további jelentős felújításokat tervez, melynek köszönhetően 900 ezer lakás kerülhet jobb állapotba, a KSH számai alapján. A jövőre nézve továbbra is a nyílászárócsere népszerűsége emelkedik ki (5. ábra).

Miből finanszírozzák a felújításokat?

A felújítások megvalósulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a háztartások miként teremtik elő az ehhez szükséges anyagi forrásokat. A legnagyobb szerepe a saját forrásoknak van minden épülettípus esetébenAz elmúlt évek jelentős támogatásainak köszönhetően egyedül a panel épületek esetében alacsonyabb valamivel ez az arány, illetve itt van már tapasztalható jelentősége a hitelfelvételnek is. Összességében a korábbi évek felújításaiban – legyen szó házról vagy lakásról – a hitelből történő finanszírozás korlátozott jelentőségű volt a saját forráshoz képest, ám a hitelek szerepe a felújításokban így is meghaladta a támogatásokét.

Jellemző, hogy nagyon keskeny a határ a felújítási és korszerűsítési munkálatok között, ugyanakkor a hitelezésnél nagyon lényeges szerep jut annak, hogy az adott lépés minek minősül, ugyanis a kettő lakáscél közül csak utóbbira igényelhető támogatott hitel. A bővítés pedig akkor minősül támogatott célnak, ha a hasznos alapterület növekszik és legalább egy lakószobával bővül az ingatlan. A következő 3 évet tekintve a két legnépszerűbb munkálat, a nyílászárócsere és a külső homlokzati hőszigetelés esetében például lehetőség van támogatott hitel felvételére, illetve az MFB Pontokon elérhető hitelhez is hozzájuthatnak a tulajdonosok. Szintén ez igaz a fűtéskorszerűsítésekre, a napkollektor, napelem telepítésekre, a tető- vagy födémszigetelésekre, a csatornázásra vagy a tetőtérbeépítésre. Ugyanakkor a lakásbelsőt érintő munkálatokra, mint a festés, csempézés, burkolás vagy a nyílászárók felújítására jellemzően a minden korábbinál ügyfélbarátabban elérhető piaci hitelek állnak rendelkezésre.

Pénzhiány az oka a felújítások elmaradásának

Mint az előzőekben bemutattuk, a lakosság szeretne javítani az életkörülményein, és látja a hibákat, melyeket orvosolni kellene. Bár sokan tesznek lépéseket az ingatlanok komfortosabbá tételére, mégis sok beruházás megvalósulására várni kell. A beruházások finanszírozásában a saját források túlnyomó szerepével függhet össze, hogy sokan úgy érzik, hogy az anyagiak miatt nem kerülhet sor a vágyott felújításokra. A felújítások akadályaként ugyanis a legtöbben a KSH felmérésében a pénzhiányt jelölték meg, akár házról, tégla lakásról vagy panellakásról volt szó (8. ábra).

Az elemzés letöltése

Közzétéve: 2018.01.29. 14:32
A(z) Lakásfelújítások Magyarországon az FHB Ingatlan Zrt közleménye.

Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

06 1 3344 344

Bankfiók és ATM kereső

FHB Jelzálogjáradék

Segítünk, hogy könnyebb legyen az élet!

  • Idősként is pénzhez juthat
  • Megmarad a lakásának tulajdonjoga

Részletek