FHB Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Legutóbbi kiadványunk

Ismét gyorsult az árnövekedés a földpiacon

A lezárt és feldolgozott tranzakciók alapján a 2016. év folytatódó áremelkedést hozott a termőföldpiacon, a földterületek értéke átlagosan 11,2%-kal haladta meg a 2015. évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért. Adataink szerint az elmúlt öt évben megduplázódtak a földárak. A mezőgazdasági termeléssel elérhető jövedelmeket figyelembe vevő modell alapján az árszint azonban még nem túlzott, A TAKARÉK Termőföldindex elemzése szerint 2,5 millió Ft/ha körül van az a szint, ami felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a cash-flow alapú megtérülés. Mivel az FHB a Takarék Csoport tagjaként működik, így idén már a Takarék Agrár Igazgatóság szakértőivel közösen elkészített TAKARÉK Termőföldindex jelenik meg.

1. TAKARÉK Termőföldindex

Az TAKARÉK Termőföldindex 2016-ben ismét árnövekedést mutatott, a drágulás sebessége növekedett az előző évhez képest, bár elmaradt a 2012-2014 közötti időszaktól. Első ránézésre meglepőnek tűnik a növekedés ismételten nagyobb üteme, mivel a Földforgalmi törvény 2014 év közbeni bevezetése után erőteljesen visszaesett a forgalom.

Az TAKARÉK Termőföldindex értéke 2016-ra 180,5-re növekedett az egy évvel korábbi 162,4-es szintről, míg a fogyasztói árindexszel deflált index érték 147,7-re emelkedett a korábbi 133,4-ről. Az TAKARÉK Termőföldindex növekedése ismét gyorsulást mutatott, azok után, hogy 2015-ben az előző évek kétszámjegyű drágulása egyszámjegyűre csökkent (1. ábra).

Az TAKARÉK Termőföldindex számait 2008-tól kezdődően revidiáltuk, és az indexszámok meghatározásának bázisául a 2008-as évet választottuk.

1. ábra. TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

2016-ban a földterületek értékének nominálisan ismét kétszámjegyű növekedése volt tapasztalható, az árak 11,2 százalékkal emelkedtek, míg 2015-ben 9,9 százalékos drágulásra került sor. Az 2016-os eredmény ugyanakkor nem érte el a tulajdonszerzés szigorítása előtt tapasztalt bővülés mértékét, 2012 és 2014 között 12,4 és 15,6 százalék közötti növekedés volt a jellemző. Reál értelemben nézve 10,7 százalékkal értek többet a földterületek 2016-ban, mint egy évvel korábban, ami ugyan szintén elmaradt a 2013-as és 2014-estől, de túlszárnyalta a 2015-ös év mellett a 2012-est is. Annak ellenére, tehát, hogy a tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani, már második éve az árnövekedésé a főszerep.

Az árak elmúlt két évben tapasztalt jelentős növekedése, illetve a drágulás mértékének gyorsulása, azért meglepő, mivel a 2016-os év emelkedése már relatíve kevéssel marad el a 2012-es és 2014-es években megfigyelt növekedéstől, miközben akkor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új Földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. A 2015-2016-os áremelkedés ráadásul kimondottan magasnak tekinthető, ha a 2012 előtti időszakra tekintünk vissza. Ennek egyik tényezője véleményünk szerint a Földet a gazdáknak! program és az ehhez kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségek voltak. A program adásvételi tranzakciói még nem zárultak le teljes mértékben, ezért az idei Termőföldindexünkben sem szerepel. Előzetes számításaink szerint azonban további áremelkedés következett be, a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára 1,4 millió Ft/hektár volt.

A szántók áralakulása

A szántók átlagára 2016-ban tovább növekedett, 1218 ezer forintot kellett átlagosan fizetni egy hektárnyi szántóterületért az országban. Az árak 12 százalékkal emelkedtek, ami ugyan elmaradt a 2012-2014 közötti drágulás mértékétől, de meghaladta a 2015-öst.

2016-ban ismét az ország összes régiójában növekedtek az árak, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol 23,4 százalékkal emelkedett a gazdát cserélt területek átlagára. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de még így is 14,1 illetve 13,8 százalékos a változás, a Dél-Dunántúlon pedig 12% volt a drágulás. A többi régió esetében az országos átlagnál gyengébb volt az árnövekedés a tranzakciók során.

1. térkép. A szántóföldek átlagárai 2016-ban Magyarország egyes megyéiben (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a legtöbbet az Észak-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért 2016-ban, de tavaly a Nyugat-Dunántúl is megelőzte a 2015 előtt hosszú ideig a legdrágábbnak számító Közép-Magyarország régiót. A legolcsóbban továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol nem érték el a 750 ezer forintot 2016-ban az árak (1. térkép).

Művelési ágak szerinti folyamatok

2016-ban az összes művelési ágat a növekedés jellemezte (2. ábra). A legnagyobb áremelkedés a vizsgált ágak közül a gyep, rét, legelő esetében volt, melyek 14,4 százalékkal többért keltek el 2016-ban, mint 2015-ben. A növekedésben a második helyen, a korábban részletezett szántóterületek álltak, míg a harmadik legjelentősebb mértékű árváltozást a gyümölcsösök mutatták, melyek 10,8 százalékkal magasabb tranzakciósáron cseréltek gazdát 2016-ban, mint egy évvel korábban. A legkisebb különbség az átlagos eladási árakban az erdő és a szőlő esetében volt 2016 és 2015 között.

2. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2007 és 2016 között (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

A régiós illetve termelési ágankénti bontásban vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az Észak-Magyarország régióban elsősorban a szőlőbirtokok értéke magas, a közel 1,4 millió Ft hektáronként a negyedik legmagasabb az országban. A dunántúli régiók mindegyikében szintén a szőlőbirtokok számítanak a legértékesebbnek, közülük is csúcstartóak a Közép-Dunántúlon 2,3 millió Ft/ha áron értékesítésre kerülő területek. Az alföldi régiók tekintetében a gyümölcsösök számítanak a legértékesebb földtípusnak, második helyen a szántóföldek állnak. Közép-Magyarország esetében pedig a meglehetősen értékes (közel 1,5 millió Ft/ha) gyümölcsösök mellett kiemelkedőek a több, mint 1,3 millió Ft/ha áron gazdát cserélő gyep/rét/legelő besorolású ingatlanok, amelyek ugyanennek a kategóriának az országosan mintegy 800 ezer Ft/ha áránál mintegy 63%-kal drágábbak.

Kíváncsi a további részletekre? Töltse le elemzésünket!


Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

06 1 3344 344

Bankfiók és ATM kereső

FHB Lakásárindex

  • 2017 II. negyedévében 249,3-ra emelkedett az FHB Lakásárindex értéke további 2,9 százalékos drágulást jelezve az ingatlanárak nominális változásával kapcsolatban
  • A válság előtti lakásárakhoz viszonyítva már 24%-al magasabbak jelenleg az árak, reálértelemben azonban csak a 2008 eleji szintet érték el. A drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió áll az élen, itt 2016 átlagos lakásáraihoz képest közel 12 százalékkal emelkedtek az árak.
  • A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól nem jelentős, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie a versenyt a lakásárak növekedését illetően. A legkisebb változás a községeket jellemezte, ahol mindössze 1,6 százalékkal mentek fel az árak.

 

Részletek